"Napjában akár többször is elmegyünk a Munkás utcai épület elott és sokan nem is sejtjük, mit rejtenek a falak. Ne találgassanak, elmondom: egy világbajnok és egyben egy közönség díjas termékcsaládot. A halból készült felvágottat, nyársat, virslit és halpástétomot...." Vég Erzsébet tollából született kíválló cikk tovább olvasható az Alkotónok.hu-n, a linkelés után. http://www.alkotonok.hu/cikkek/135
 

 

2010.09.03. Somogyi Hirlap

2010.08.20-21. Budapest

Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó Magyarország (2010-2012)

Sikeresen lezajlott az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó 2010 - a három évre tervezett rendezvénysorozat elso eseményeként a szakmai világkongresszusra - a szakkiállítás és vásárra - és a fogyasztói fórumra épülo fesztivál program.

A Puru Kft. Puru Fisch termékcsaládja több kiemelkedo, egyben a világbajnoki elismerést is elhozta.

2010.03.05. Duna Tv Család-Barát magazin

http://www.dunatv.hu/musor/videotar?vid=614426&pid=615433

Harcsával fogy Szerednyey Béla

2009-11-24 11:34:34

LINK: http://www.blikk.hu/blikk_sztarvilag/harcsaval-fogy-szerednyey-bela-2005137

2009. július 02.

Betegségek ellen

5 dolog, amiért érdemes halat enni

Magyarország az egyik legkevesebb, fejenként évi 2-3 kilogrammnyi halat fogyasztó ország a világon. A halak elsosorban az ünnepekhez kötodnek nálunk, pedig kívánatos lenne nagyobb mennyiségben és gyakrabban fogyasztani. De miért is elonyös az omega-3 zsírsavakat tartalmazó tengeri halak fogyasztása?

Meggyozo érvek.

A cikk letöltheto: http://www.medizona.hu/egeszseg/20090702_miert_egyunk_halat.aspx

2009. június 27.

Video letöltheto: http://www.hirtv.hu/?tPath=/view/videoview&videoview_id=8360

Köszönet az elkészített anyagért Borbás Marcsinak és Nagy-Golyán Nikolettának, valamint segíto munkatársainak.

2009. június

Aktuális – Halkészítmények - Hal volt, hal nem volt…

2009. évfolyam 6. szám

Mennyiségben messze van a magyar halfogyasztás az uniós átlagtól. A vásárlói kedvet a termelok, forgalmazók különbözo módokon próbálják növelni. Egyesek hagyományos termékekbe fektetik bizalmukat, mások meglepo újdonságokkal próbálkoznak.

Hazánkban – enyhe növekedés mellett – három és négy kilogramm közé teheto az egy fo által évente elfogyasztott hal mennyisége, az unió egészében jóval húsz kilogramm fölött van ez a mutató. Sot, még regionális szinten is meglehetosen nagy a különbség; a hasonló adottságokkal rendelkezo Csehországban és Ausztriában is kilenc, illetve tizenegy kilogrammnyi hal jut egy fore, ami a hazai átlag durván háromszorosa.

Rejtozködés

Ebbol látszik, hogy a termékcsoport viszonylag alacsony hazai népszerusége nem magyarázható pusztán azzal, hogy – az ország elhelyezkedésénél fogva – nincs „saját termelésbol” származó tengeri hal. Kell tehát lennie valamilyen más oknak. „Itthon az emberek félnek a halfogyasztástól, mert a szálka, illetve a hal íze, illata is taszítja oket. Amennyiben ezeket a negatív tulajdonságokat meg lehet fordítani, akkor van rá esély, hogy utolérjük a környezo országokat a halfogyasztási mutatókban” – osztotta meg lapunkkal véleményét Puruczky András, a Puru Kft. ügyvezetoje. A – saját közlés szerint – „elso magyar halfelvágott” gyártójának termékei ránézésre valóban kevéssé hasonlítanak a halról meglevo képünkre: a párizsi, a felvágott, a virslik megtévesztésig hasonlítanak a szárazföldi húsból készült társaikra, csak a mindegyiken jól látható hal felirat árulkodik a különbségrol. Puruczky András szerint cége termékei ízükben is kevésbé „halasak”, ez azonban a zamárdi székhelyu cég vezetoje szerint kifejezetten elonyös. Ennek és a szálkamentességnek köszönhetoen ugyanis már kisebb gyerekekkel is megszerettetheto a termék, és így „fel lehet nevelni egy generációt a heti rendszeres halfogyasztásra”. Ráadásul a gyermekeken keresztül a szüloket is könnyebb „rávenni” az egészséges halfogyasztásra, véli Puruczky.

A Del Pierre Central Europe Kft. értékesítési vezetoje, Vargáné Pozsonyi Judit szerint „nem lesz lényeges elmozdulás a halfogyasztás tekintetében” a következo években. „A családokban nagyon fontos szerepe van ezen a téren az anyáknak, hisz változásra akkor van igazán esély, ha felno egy olyan generáció, amelyik már otthonról hozza magával a heti halfogyasztás szokását” – fejtette ki a Del Pierre munkatársa.

Jó a szervezetnek

Több – és foként hazai – hal fogyasztására buzdít a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. kereskedelmi igazgatója, de nem tartja reális célnak az uniós átlag elérését. „Az ágazat szereploi azon dolgoznak, hogy a hazai halfogyasztás szintje dinamikusabban nojön évrolévre, de a realitások talaján maradva megállapítható, hogy hosszú távon is nehéz lesz megközelíteni az EU átlagát” – mondta el Sebestyén Attila. A Hortobágyi Nemzeti Park területén extenzív körülmények közt termelo vállalat munkatársa élettani okokkal is indokolta a halfogyasztás növelésének elonyeit. Így például a busatermékek magas telítetlen zsírsavtartalma (omega 3, omega 6) nagymértékben hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek megelozéséhez, az amur mellett pedig Sebestyén szerint ezeknek is nagyon kedvezo az ár-érték aránya. Ennek ellenére tapasztalata szerint a fogyasztók inkább a ragadozó halakat – a harcsát, a süllot és a csukát – preferálják a cég kínálatából.

Kicsibol többet

Összességében azonban a jelek szerint az olcsóbb konzervhalakból fogy a legtöbb. Legalábbis erre utal a Nielsen piackutató vállalat által a Podravka International Kft. számára készített, 2008 végi országos reprezentatív kutatás. E szerint a magyarok 12 százaléka rendszeresen, 33 százaléka pedig alkalmanként fogyaszt halkonzervet. Ezek közt enyhe többségben vannak a férfiak, illetve meglehetosen magas az 50 év fölöttiek aránya, osztotta meg a Progresszív Magazinnal Olgyay Bálint.

A Podravka megbízásából készült kutatás szerint messze a legnépszerubb konzerves haltermék a szardínia, azon belül is az olajos változat. A szardíniát fogyasztók 72 százaléka preferálta ezt a változatot, míg a paradicsomos mellett csak 24 százalék tette le voksát. A keresztfogyasztást vizsgálva kiderült ugyanakkor, hogy a paradicsomos változatot elonyben részesítok 70 százaléka szívesen választja az olajos szardíniát is, míg fordítva csak az olajos változatért rajongók 45 százaléka eszik paradicsomosat is. Olgyay Bálint szerint „meglepo”, hogy az olajos szardíniát inkább a nok, míg a paradicsomosat inkább a férfiak kedvelik.

Az importált halkonzerveket, elohutött kagylókat, kaviárokat, pácolt heringet, és halas szendvicskrémeket forgalmazó Del Pierre-nél is „természetesen” a konzervekbol adnak el a legtöbbet, ezen belül is a Twist halkonzervek adják a legerosebb márkát, mondta el Vargáné Pozsonyi Judit. Közlése szerint a cége által kínált 47-féle konzervbol a legkelendobbek az olajos és paradicsomos sprotni, az olajos és paradicsomos szardínia, a kagyló, a sprotni pástétom, a tonhalsaláta, a tonhalkonzerv és a tokehalmáj. A Del Pierre által forgalmazott Lisner pastellák, szendvicskrémek közt a tonhalas ízt kedvelik leginkább a fogyasztók, amit kóstoltatásokkal is igyekeznek erosíteni.

Döntés a polcnál

Nem tudtak egyetlen „csúcsterméket” kiemelni a Puru Kft.-nél sem. „Folyamatosan változik a termékeink csoportforgalma. Talán a sonkajellegu terméket lehetne kiemelni a magas halhústartalom miatt, de közkedvelt – foleg a gyermekek körében – a virsli jellegu készítményünk is. A grilltermékeket fogadja el a hazai piac a legjobban, a vizuális vásárlói szokások miatt, és itt a szezonalitás is kimutatható” – foglalta össze Puruczky András.

A haltermékekkel kapcsolatos vásárlói döntéseknél egyébként is jóval kevesebb befolyása van a bejáratott brandeknek, mint az élelmiszer- és FMCG-piac más területein. Nagyon fontos a „termék” megjelenése, foleg átlátszó csomagolás, netán élohal esetében. Amennyiben pedig – mint a konzervek esetében – csak a csomagolásra támaszkodhatnak a vásárlók, még kevesebb támpontjuk marad a döntés meghozásához. Ebben a szegmensben ugyanis viszonylag alacsonyak a reklámköltések, ezért lehet az, hogy még az idézett Nielsen-felmérésen kiemelkedoen legismertebbnek bizonyult – a cikkben szereplokkel konkurens – konzervmárkát is csak a megkérdezettek 43 százaléka tudta beazonosítani, míg más termékkategóriákban nem ritka a 60-70 százalékos arány. Olgyay Bálint szerint ebbol következik, hogy a halkonzervek piacán „senkirol sincs határozott márkakép”.

Mit hoz a jövo?

„Folyamatos termékfejlesztéseket végzünk, több termékünk is rajtra készen áll, de a jelenlegi gazdasági helyzet és a halfogyasztás színvonalának stagnálása nem kedvez ezen termékek piacra való bevezetésének. A hazai fogyasztók rendkívül árérzékenyek, és mivel a termékfejlesztéseink a továbbfeldolgozott, magas hozzáadott értéket képviselo termékek irányába történtek, most nem látunk potenciált egyes termékek eredményes piacra való bevezetésében” – magyarázta a Hortobágyi Halgazdaság terveit Sebestyén Attila.

Ezzel szemben továbbra is bovíti termékpalettáját a spanyol, francia, dán, holland és lengyel termékeket forgalmazó Del Pierre. Májusban megkezdték a Twist márkanév alatt a Füstölt sprotni forgalmazását. Nemrég bovítették a kagylókonzerv kínálatukat is, egy új, katalán szószos ízzel. Dolgoznak a Twist tonhalsaláták megújításán, egy új receptúrával, fiatalos, dinamikus csomagolással kívánják a fogyasztók vásárlókedvét továbbra is fenntartani, illetve új fogyasztói csoportokat megnyerni.

Az új termékek mellett ugyanakkor a korábban bevezetettekrol sem feledkeznek meg. „A Lisner halas szendvicskrémeket ugyan már több mint egy éve forgalmazzuk, de mivel Magyarországon egy nagyon új szegmensrol van szó, még mindig sokat kell foglalkozni a termék megismertetésével” – árulta el Vargáné.

A szintén újszeru „halfelvágottat” gyártó Purunál inkább az értékesítési csatornák számának növelésére helyezik a hangsúlyt. Puruczky András szerint a bölcsodék, óvodák, iskolák élelmezésvezetoi „nagyon örülnek, hogy szálkamentes készítményekhez jutnak”, valamint, „hogy nincs olvasztási, sütési, fozési veszteségük”.

A Podravkánál a piaci kilátások tekintetében mérsékelten bizakodóak. Olgyay Bálint úgy véli, „a recesszió mindenre rányomja a bélyegét”, ugyanakkor nem számít arra, hogy a halkonzervek forgalmára jelentos hatással lesz a visszafogottabb fogyasztás. Mert – Olgyay Bálint szavaival – „ez egy olcsó, egyszeru étel”.

Torjai Dávid

LINK letöltés

    

2009. március 16.

2009.03.16 21:31:00 - Hegedus Bence

Élelmiszeripari innováció - halrúd helyett halvirsli

Prágai nagykövetségünkön mutatkozott be legutóbb a hazai fejlesztésu, halhúsból készült termékeivel a Puru kft. Az Európában is egyedülálló "halvirsli" és halsonka iránt a cseh kereskedok fokozott érdeklodést tanúsítottak, bár a szukülo piacon nehéz helyet találni a termékcsaládnak.

Puruczky András, a családi vállalkozás ügyvezetoje lapunknak elmondta: több éve jelen vannak a hazai piacon, folyamatosan keresve az európai beszállítókat is. "A vállalkozást édesapámmal és bátyámmal alapítottuk 1991-ben, az innováció a "halvirsli" és halpárizsi édesapám szellemi terméke" - mondja az ügyvezeto. Hozzáteszi: a termékeknek jelenleg nincs konkurenciájuk, ennek ellenére jogszabályi gondok nehezítik a gyártást és értékesítést. "Az élelmiszertörvény szerint a halhús nem tekintheto húsnak, így nem készítheto belole virsli, sonka vagy felvágott, ugyanis a jogszabály szerint ezek kizárólag húsból készülhetnek. Múlt héten részt vettünk a Gödölloi Egyetem halfeldolgozói konferenciáján, ahol ezt a problémát is felvetettük. Ott azt az ígéretet kaptuk, hogy várhatóan hamarosan tisztázzák ezeket a fogalmi anomáliákat" - számol be Puruczky. "Míg a melegvéru állatok feldolgozásánál a jogszabály elkülöníti az elsodleges és a másodlagos feldolgozást, addig hidegvéru állatok esetében csupán az elsodleges feldolgozási formát - tisztítást, belezést, bontást - ismeri el. Emiatt több pályázattól is elestünk, mert az általunk végzett tevékenység - a jogszabály szerint - nem létezik", így még pályázat sincs rá - mondja az ügyvezeto. Szerinte a halalapú ételek szabályozásának hiányosságában közrejátszik, hogy a hazai halfogyasztás messze elmarad az európai átlagtól.


Az afrikai harcsa a megfelelo alapanyag

Magyarországon karácsony kivételével nehéz eladni a halat. Ezt támasztja alá a Debreceni Orvostudományi Egyetem tavalyi felmérése is. Az ezer fo kikérdezésével készült, reprezentatív felmérés szerint évente átlagosan négy kiló halat fogyasztunk. A válaszadók harminc százaléka íze miatt, másik harminc százalékuk pedig a szálkától való félelem miatt nem eszik halat. Puruczky szerint ez a berögzodés gördíti a legnagyobb akadályt a hazai értékesítés elé. "Termékeink több hipermarket polcain megtalálhatók, ám a multik nem sokat tesznek a nagyobb forgalom érdekében. A termék közismertségéhez állandó promóció kellene, amire jelenleg nincs pénzünk" - árulja el az ügyvezeto. Ezért a vállalkozás az értékesítés másik oldaláról, a fogyasztói szokások megváltoztatása révén igyekszik piacot biztosítani magának. "Jelenlegi legnagyobb felvásárlóink a bölcsodék, óvodák és iskolák, ahol törvényileg eloírt mennyiségu - tíznaponta száz gramm halat kell biztosítani. A pedagógusok és élelmezésvezetok szerint a gyermekek szívesen fogyasztják, mert leginkább a csirkemellbol készült ételek ízére hasonlít" - mondja Puruczky. Jelentos mennyiséget értékesítenek több hazai szállodának is, akik wellneszprogramjaik keretében, vagy éppen húshagyó szerdai reggeli során tálalják fel a Fisch-lit, Fisch-kat. Így kerülhet az asztalokra a nagyböjt idején is változatos haltermékkínálat.


Számos hazai és külföldi kiállításon bemutatkozott már a "harcsavirsli"

A Puru Kft. termékei számos hazai és külföldi kiállításon és pályázaton vettek már részt. 2007-ben a XV. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat bírálóbizottsága kiemelt elismerésben részesítette a családi vállalkozás termékeit, a tavalyi párizsi SIAL nemzetközi élelmiszeripari kiállításon pedig az unió mezogazdasági ügyekért felelos biztosa, Marianne Fischer Boel gratulált személyesen az élelmiszeripari innovációhoz. Az ügyvezeto elmondta, idén Kölnben rendeznek élelmiszeripari kiállítást, ahol a tervek szerint saját standdal jelenik meg a cég. Nemzetközi tárgyalásaikat megakasztotta a gazdasági válság, külföldi partnereik jelenleg a hazai termékeket preferálják. "Dán, német és osztrák partnerekkel tárgyalunk folyamatosan; a megbeszélések alapján elképzelheto, hogy az év második felében már a német üzletek polcain lesznek a termékek" - reménykedik Puruczky.


A vállalkozás termékeinek alapanyaga a Szarvason, termálvízben nevelkedo szálkamentes afrikai harcsa, amibol évente jelenleg ötezer tonnát dolgoznak fel, tizenöt embernek biztosítva munkát. A cégvezeto szerint a jelenlegi mennyiség tízszeresét is képesek lennének felhasználni, de még az ismeretlenség okán nincs kereslet. A forgalom ötven százalékát a hal-saslik teszi ki, ám a közoktatási intézményeknek köszönhetoen egyre jobb a felvágott jellegu termék értékesítési mutatója. "Ez kiaknázatlan piac, ami csak bovülhet" - véli Puruczky András.

Link: Origo Vállalkozói negyed

2009. március 11.

Somogyi Hírlap

Európában egyedüli termékek: virsli, sonka, párizsi halból

2009. március 11. 10:32 Krutek József

A cseh piacra akar bejutni a tabi Puru Kft. Puruczky András ügyvezeto Prágában, a magyar nagykövetségen mutatta be a halból készült termékcsaládjukat.

A kóstolóval egybekötött termékbemutatón a kereskedok, a szállodaipar és intézményvezetok részérol óriási volt az érdeklodés, tájékoztatott Puruczky András.
 &ndash Több kiállításon is megmérettettük már magunkat az Európában egyedülálló élelmiszereinkkel: a szálkamentes halból, tartósítószer nélkül készült felvágottakkal. Mindenki csodálkozott, hogy ilyen magyar termék is létezik? A szerzett tapasztalatok alapján abban bízom, hogy sikerül betörni a cseh piacra a halvirslivel, -sonkával, -párizsival, illetve a Puru Fisch-nyársakkal.
A termálvízben tenyésztett harcsából készült halfelvágott termékcsaládot 2006 óta gyártja a tabi Puru Élelmiszer-ipari és Kereskedelmi Kft. A Puruczky család Puru Fisch-termékeit a XV. magyar innovációs pályázaton kiemelt elismerésben részesítették.

  Halvirsli, -sonka, -párizsi &ndash A szálka- és tartósítószer-mentes haltermékek értékesítésérol folyamatosan tárgyalunk hazai és külföldi vevokkel &ndash folytatta az ügyvezeto. &ndash Sajnos, egyelore még nincs külföldi felvevopiac. Német és dán partnerekkel is felvettük a kapcsolatot, tudomásunk szerint Európában egyedülálló termékeink értékesítésérol, de a jelenlegi gazdasági helyzetben egyre nehezebb a piacokra betörni. A következo hetekben, hónapokban még hatékonyabb marketingmunkára törekszünk. Úgy gondolom, hogy szóba jöhet, és célpiacnak tekintjük a szomszédos Ausztriát, hiszen ott nagyobb a fizetoképes vásárlóero, mint a hazai.

Puruczky Andrástól megtudtuk azt is: Párizsban a SIAL élelmiszer-ipari szakkiállításon is nagy érdeklodés mutatkozott a halhúsból készült termékeik iránt. A társaság standját felkereste Marianne Fischer Boel, az Európai Unió mezogazdasági ügyekért felelos biztosa is.

&ndash Személyesen gratulált a különleges innovációs termékünkhöz &ndash mondta Puruczky András. &ndash Elcsodálkozott, hogy a hal más formában is eheto, illetve azon is, hogy édesvízi halból készült terméket vittünk Párizsba. A prágai bemutatón is azt tapasztaltam: kedvezoen fogadták ezt az új élelmiszer kategóriát. Ami a hazai értékesítést illeti, óvodákban, iskolákban, sot bölcsodékben is adják a gyerekeknek. Ez nagyon jó, ugyanakkor a kereskedelemben még csupán néhány üzletben kapható.

Link: SonLine.hu



2008. november 22.

SPAR     FITTARÉNA

2008. november 13.

Heti Válasz

LINK

klikk a cikkre


2008. november

klikk a cikkre

2008. július

 
Halvirsli és társai

Hogyan lehetséges, hogy egy termékrol, amely tavaly Magyar Innovációs Nagydíjat kapott, &ndashélelmiszeripari termékként egyedül &ndash szinte semmit sem hallottunk? Pedig ráadásul az egészségünkrol, mindennapieledelünkrol van szó. Állandóan azt halljuk, hogy Magyarországon nagyon alacsony a halfogyasztás,holott ez az egészséges táplálkozás egyik alapja volna.

 
Megelozhetné a szív-és érrendszeri betegségeket és egy sor más egészségügyi problémát, ahogy ezt a nagy
halfogyasztók, például a skandináv és mediterrán országok statisztikái is bizonyítják. Puruczky András a Puru Élelmiszeripari és Kereskedelmi KFT ügyvezetoje egy olyan egyedülálló magyar élelmiszerkészítmény rögös kereskedelmi útját egyengeti, amely a magyar halfogyasztási statisztikákat is javíthatná. Ráadásul finom is.

&ndash Hogyan lehet megszerettetni a magyarokkal a halat?
&ndash A magyar fogyasztók 32-34 százaléka azért nem eszik halat, mert fél a szálkától, a másik ugyanekkora hányad pedig azért, mert nem szereti az ízét, a szagát. A Puru Fisch termékek szín halhúsból készülnek, szálkát nem tartalmaznak, és olyanok is vannak köztük, amelyeknek nincs jellegzetesen hal ízük, illatuk, vagyis azok is szívesen fogyasztják, akik azt nem kedvelik. Egyszer egyik kóstolónkon egy 68 éves néni, aki életében nem evett halat, végigkóstolta az összes termékünket. Nem kis eredmény, hogy a termékeinken keresztül 68 év után hal került a szervezetébe! Felvágottjaink, és a virslihez hasonló készítményeink nem tartalmaznak tartósítószert, sem melegvéru állati eredetu terméket, például szalonnát. Nincs bennük szója, ami sokaknál allergiát
okoz, és túlzott fogyasztása a legújabb kutatások szerint nem javasolt. Tartalmaznak azonban Linomot, ami természetes omega3 forrást jelent és sok jótékony élettani hatása mellett csökkenti a koleszterin-szintet.
&ndash Mi adta az ötletet a halfelvágotthoz?
&ndash A kedvezotlen fordulatok az innovációra jó hatássallehetnek. 15 éven át gyártottunk, pácolt heringet , de az uniós csatlakozás után rá voltunk kényszerítve, hogy fejlesszünk, mert a lengyel partner nem szállított több alapanyagot. Édesapám &ndash Puruczky István - találta ki, hogyan lehet a visszaeso termelés mellett levo üzemcsarnokban valami olyat készíteni, ami egyedülálló. 2005-tol kezdtük fejleszteni a Puru halfelvágott családot, és külön öröm volt számunkra, hogy magyar alapanyagból, magyar munkaerovel magyar ötletet valósíthatunk meg. A hússal ellentétben a halnak csak az elsodleges feldolgozása elterjedt,a másodlagos feldolgozás maximum addig jut el, hogy halrudakat vagy pépet készítenek a nyersanyagból.A mi eljárásunkkal olyan élelmiszert tudunk letenni az
asztalra, amit csak tálalni kell, be lehet tenni a gyerek tízóraijába.

&ndash Miért nem látni ezeket a termékeket az üzletekben?
&ndash A Corában és az Auchanban árulják, de legtöbb helyen azzal utasítanak el, hogy ha majd jól megy a termék, akkor Egyedülálló halkészítmények a magyar piacon Puruczky István és András foglalkoznak vele. A kereskedo elvárja, hogy újítsunk, fejlesszünk,szállítsuk a terméket, kóstoltassunk, szervezzünk
tévét, újságot, marketinget. Ezt egy családi vállalkozás nem tudja felvállalni. Semmiféle támogatást nem kaptunk, hiába pályáztunk. A fejlesztés költségei, a gépek lízingelése, a hitelek minden a családi vagyonunkra van terhelve. Meg is van a termék, de marketingre már nem maradt forrásunk. Nagyon sok nehézséggel kell szembenéznünk, kezdve a névvel: nem nevezhetem virslinek, sonkának, párizsinak,mert az élelmiszerkönyv szerint ezeknek húst kell tartalmazni, és a hal az Magyarországon nem szerepel az ilyen termékekhez engedélyezett húsok között. Létrehoztunk egy olyan terméket, amely világszínvonalú, és egyedülálló,ráadásul az élelmiszeriparban igen ritkán történik jelentos innováció &ndash legtöbbször azt nevezik annak, ha valami eddig nagy volt és most kicsi, gömbölyu volt, és most szögletes &ndash nem egy teljesen új terméket.
&ndash Pedig ötletük gondolom volna a felhasználásra&hellip
&ndash Rengeteg. Nagy lehetoség lenne a wellness programok,diéták, böjtök területén, a szállodákban, kórházakban. Hogy az egészség hétvégén ne csak sült szalonnát vagy disznósajtot találjon a vendég a reggelizo asztalon, és ne füstölt szójapárizsit kapjanak a betegek. Nagyon hasznos volna a gyermekélelmezésben. Próbát tettünk egy óvodában a natúr halsonkával, a gyerekeknek nagyon ízlett. Mivel azonban ez egy igen magas beltartalmi értéku élelmiszer, nem a legolcsóbb . A hozzá felhasznált halhús magasabb árkategóriájú felvágottakkal, például karajjal, csirkemellel közel egyenrangú, ezért bármilyen egészséges is, csak valamilyen támogatással lehetne bejuttatni a gyermekélelmezésbe. Az is drágítja a termékeinket,hogy teljesen szálkamentesnek kell lennie, ezért alapanyaga magyar harcsa. De ez persze még mindig nem jelent megfizethetetlen árat. Ha azt vesszük, hogy a mangalica termékekbol &ndash amelyek hozzánk hasonlóan nehéz utat jártak be, és ugyanígy szintén 72 százalékos színhús tartalmuk van &ndash 10 deka 450 Ft körül van, ehhez képest a mi felvágottunk 350 Ft. A mostani minimálbérhez képest persze, így nem lesz tömegtermék
&ndash Senki sem lehet próféta saját hazájában?
&ndash A magyar ember nagyon értelmes, nagyon nagy akaraterovel rendelkezik, de nagyon fontos a hozzáállás megváltoztatása: Ha látom, hogy a szomszéd kertjében eggyel több virág virít, akkor ültessek én is. Ha azt akarom, hogy az én kertem szebb legyen, akkor ne letapossam az övét, hanem ültessek kettot, és akkor boldogabbak leszünk.

 

Szám Kati

www.kepmas.hu